Húzódás és rándulás kezelése - Salonpas tapasz

Az izom vagy az izmot a csonthoz kötő ín húzódása, illetve az ízületi szalagok rándulása leggyakrabban túlterhelés, baleset vagy sportolás kapcsán keletkezik. Mindkettő fő tünete a fájdalom és a gyulladás, és kezelésük is hasonló, legelőször is fájdalomcsillapítás és nyugalomba helyezés.

Mi a húzódás oka? Milyen tünetekkel jár?

Leggyakrabban a térd körüli izmok, valamint a vádli izmai sérülnek. Hirtelen mozdulat következtében kialakuló húzódás gyakori a hát izmaiban, de kialakulhat a karban is (csukló és könyök körüli izmok), pl. ha rossz testtartással emelünk nagyobb súlyt vagy túlnyújtjuk az izmot, illetve ha helytelen az edzésprogram megválasztása.

Sérülés, túlnyújtás következtében kialakuló húzódáson kívül krónikus húzódások is előfordulnak, ezeket a túlterhelés eredményezheti: a hosszú időn át ismételt, azonos mozdulatok megviselik az izmokat és inakat.  Ennek következtében az izmok, inak szerkezete megváltozhat, a szövet degenerálódhat, ami miatt végül kisebb behatás is sérülést válthat ki.

A húzódás fájdalommal, izomgörccsel, a sérülés helyén duzzanattal és az egész érintett izom nehezített mozgásával jár. Súlyos izomsérülés esetén orvosi ellátást igénylő, nagy fájdalommal járó, részleges vagy teljes izomszakadás is kialakulhat, a sérülés helyén vérömleny keletkezhet; ilyenkor a szakadásra a terület besüppedése, az izom területén kialakuló „gödör” hívja fel a figyelmet.

Mi okozhat rándulást?

Rándulás legtöbbször esés, az ízület hirtelen kicsavarodása vagy nyújtása miatt jön létre, például akkor, ha nyújtott karral tenyérre esünk, vagy rosszul lépünk és a talpunk szélére érkezünk. Leggyakrabban a boka szalagjai húzódnak meg, ezt követik a térdszalagok sérülései; a könyök és a hüvelykujj ízületei síelés vagy egyéb sport kapcsán sérülhetnek.

A rándulás tünetei

A tünetek – fájdalom, duzzanat, instabilitás, az ízületi mozgástartomány beszűkülése – a sérülés súlyosságának függvényében különböző intenzitásúak lehetnek. Az enyhe rándulás csak minimális mozgáskorlátozottságot eredményez, a közepes fokú azonban már együtt járhat részleges szalagszakadással és az ízület mozgékonyságának jelentős csökkenésével. A súlyos rándulás szalagszakadást jelent, ami az ízület mozgásképtelenségét eredményezi, és nagy fájdalommal jár. Az enyhe és közepes rándulás műtét nélkül is gyógyul, szalagszakadás esetén viszont ortopédsebészhez kell fordulni.

Mikor forduljunk orvoshoz rándulással?

Ha a sérülés nagy fájdalommal jár, és az ízületet nem tudja mozgatni, ha nem tud ránehezedni vagy súlyt helyezni rá, ha a sérült terület zsibbad, ha a vörös elszíneződés a sérült területen kívül is megjelenik, vagy ha a fájdalom és a duzzanat nem csak az ízület, hanem a környező csontok fölött is jelentkezik, forduljon orvoshoz.

Azonnali teendők a húzódás és a rándulás kezelése során

Az enyhe és közepes fokú rándulás és húzódás műtét nélkül is gyógyul. A kezelés két szakaszból áll.

Először is helyezzük nyugalomba a sérült testrészt, és enyhítsük a fájdalmat. A legelőnyösebb a helyi fájdalomcsillapító-gyulladásgátló készítmények alkalmazása, mert így megelőzhető, hogy a fájdalom miatt összerándult izmokban súlyosbodjon a gyulladás, valamint a helyi fájdalomcsillapító alkalmazásával elkerülhető a szájon át szedett készítmények emésztőrendszert (gyomrot) és szívet érintő mellékhatása is.

A helyi fájdalomcsillapítók közül megoldást nyújthat a gyógyszeres tapasz, mivel használatával folyamatos, 8-12 órán át tartó hatás biztosítható, a tapasz szerkezetéből adódóan ugyanis fokozatosan szabadul fel a hatóanyag, és jut el a fájó ízületekhez, szalagokhoz, izmokhoz.

A fájdalom csökkentésében segít a jegelés, a duzzanat csökkentésében az elasztikus, rugalmas fáslizás és a sérült végtag rögzítése, valamint felpolcolása. A jegelés a fagyási sérülés elkerülése érdekében egy-egy alkalommal ne tartson tovább 20 percnél, azonban naponta 4-8-szor ismételhető. Angolul a jobb megjegyezhetőség érdekében RICE mozaikszóval összegzik a teendőket: Rest, Ice, Compression, Elevation, azaz nyugalomba helyezés, jegelés, fáslizás, felpolcolás.

A sérülés utáni 2-3. napon a fájdalom és a duzzanat csökkenése után kezdődhet a kezelés második szakasza, a gyógytorna, illetve a rehabilitáció.

Hosszú távú teendők a húzódás és a rándulás kezelése során

A gyógytorna célja az ízület és az izom beszűkülésének és merevvé válásának megakadályozása, a mozgástartomány javítása, a normális hajlékonyság és erő helyreállítása. A mozgás javítja a sérült terület vérellátását, ezzel is segíti a gyógyulást. A gyakorlatok nehézségi foka fokozatosan növelendő, és naponta többször, legalább 6-8 héten át kell végezni őket. A helyi fájdalomcsillapítóként használt tapasz előnyei itt is megmutatkozhatnak: a hajlékony tapasz lehetővé teszi a tornát, követi az ízületi mozgást, nem csúszik el, nem esik le.

Az ismételt sérülés megelőzése érdekében nem szabad a szokásos sporttevékenységet az izomerő és hajlékonyság normál tartományba való visszatérte előtt elkezdeni (az enyhe húzódás/rándulás 3-6 hét rehabilitációt igényel, a közepes súlyosságú 2-3 hónapot, a súlyos rándulás gyógyulása 8-12 hónapig is eltarthat).

A húzódás és a rándulás megelőzése

Húzódás és rándulás minden életkorban előfordulhat, de a 8 év alatti gyermekek esetén kevésbé valószínű, mivel esetükben inkább a csontok törnek előbb el. Az aktív sportolás és a teljes inaktivitás, valamint az elhízás növeli a húzódás és rándulás kialakulásának esélyét.

Megelőzésképpen fontos a megfelelő fizikai kondíció biztosítása, továbbá az eleve fáradt állapotban való sporttevékenység kerülése. Hasznos napi rendszerességgel végezni nyújtó gyakorlatokat. Sporttevékenység előtt alapvető a bemelegítés, illetve utána a „kimelegítés”, az igénybe vett izmok, ízületek nyújtása. Az elesések kivédése érdekében a házon belüli illetve kinti lépcsőket szabadon kell tartani, nem kell tárgyakat pakolni rájuk, a folyosói szőnyegeket rögzíteni kell. Az egészséges étkezés segít az izomerő megtartásában, a normál testsúly jót tesz az ízületeknek.

  

dr. Kazai Anita

Salonpas 105 mg/31,5 mg gyógyszeres tapasz (5 db)

Salonpas 105 mg/31,5 mg gyógyszeres tapasz (5 db)

 

A Salonpas 105 mg/31,5 mg gyógyszeres tapasz vény nélkül kapható, metil-szalicilát és levomentol hatóanyagot tartalmazó gyógyszer.

Salonpas tapasz (20 db) - Salonpas japán fájdalomcsillapítószer

Salonpas tapasz (20 db) - Salonpas japán fájdalomcsillapítószer

 

A Salonpas tapasz (20 db) vény nélkül kapható, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény.

Salonpas tapasz (2 db)

Salonpas tapasz (2 db)

 

A Salonpas tapasz (2 db) vény nélkül kapható, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Az oldal tetejére